A tiszteletre épülő autoritás alapja nem a kényszer, hanem az a kompetencia, amivel Ön kezeli a kapcsolatot[cite: 1]. A cél a rivalizálás teljes felszámolása, hogy a partner természetes módon igazodjon az Ön iránymutatásához[cite: 1].
- A „kérdezés erejének” alkalmazása: Ne utasítson, hanem kérdezzen úgy, hogy a partner maga fogalmazza meg az Ön által elvárt döntést[cite: 1].
- A versengés hatástalanítása: Amikor a partner versenyezni kezd, reagáljon elismerően a „csapatjátékos” narratíva bevezetésével, így megvonja a versengés lehetőségét[cite: 1].
- A dicséret mint fegyver: Használja a pozitív megerősítést a partner védekező reflexeinek leépítésére, ezzel a rivalizálás helyét az együttműködés veszi át[cite: 1].
- A közös cél narratívája: Folyamatosan a „mi” szemszögéből kommunikáljon, hogy a partner megértse: az Ön sikere az ő sikere is[cite: 1].
- Vezetői stabilitás: Amikor a partner látja, hogy Ön bármilyen helyzetben higgadt és korrekcióra képes, az iránta érzett ösztönös bizalom szilárd alappá válik[cite: 1].
Amennyiben Ön szeretne részletesebben tájékozódni a hatalmi dinamikák kisimításáról: