A párkapcsolati kommunikációban sokszor előfordul, hogy a partner nem azért nem figyel az Ön véleményére, mert rosszindulatú, hanem mert az információ nem „szűrt”. A cél az, hogy az Ön álláspontja ne egy legyen a sok közül, hanem az a referenciapont, amihez a partner elméje ösztönösen igazodik, amikor döntést hoz vagy értékeli a helyzeteket.
Hogyan válhat az Ön nézőpontja meghatározóvá?
- A „kérdezés” ereje az utasítás helyett: Amikor direkt utasítást ad, a partnerben azonnal aktiválódik az ellenállás. Ehelyett használjon olyan kérdéseket, amelyek a partnert vezetik el az Ön által kívánt következtetéshez (pl.: „Szerinted hogyan lenne a leghatékonyabb a megoldás?”). Ha a partner maga mondja ki a megoldást, amit Ön amúgy is elvárt volna, azzal magáévá teszi azt, és később is ragaszkodni fog hozzá.
- A közös „szótár” kialakítása: A félreértések a különböző értékrendekből fakadnak. Beszélgessenek a közös alapelvekről nyugodt helyzetben, ne vita közben. Ha a partner tisztában van azzal, mi az, ami az Ön számára fontos, akkor a jövőbeni döntéseinél automatikusan figyelembe veszi ezeket, mert már ismeri az Ön „térképét”.
- A következetes elismerés: Amikor a partner magától is figyelembe veszi az Ön szempontjait, ne felejtse el ezt értékelni. Ez nem dicséret a hagyományos értelemben, hanem visszajelzés arról, hogy látja és értékeli a kooperációt. Ez megerősíti benne azt az érzést, hogy az Önnel való együttműködés mindkettőjük számára sikeres és elégedett állapotot eredményez.
Amikor az Ön szempontjai természetes módon beépülnek a partner gondolkodásmódjába, a kommunikáció egyszerűbbé válik, és csökken a szükségtelen súrlódások száma.
Amennyiben Ön szeretne mélyebben elmerülni a partner döntési folyamatainak finomhangolásában: