Ahhoz, hogy az irányítás az Ön kezében maradjon, tudnia kell, hogyan reagál a partnere a bevezetett változásokra. Ezt az ellenőrzést végezze el kéthetente, diszkréten.
- A „közös célok” visszacsatolása: Figyelje meg, mennyire magától értetődően beszél a partnere a közös tervekről. Ha már ő hozza fel a „mi” jövőnket, az a legbiztosabb jele annak, hogy a stratégiája működik.
- Az autonómia tesztje: Néha kínáljon fel választási lehetőséget olyan ügyekben, amik nem kritikusak. Ha a partnere az Ön által előnyben részesített opció felé hajlik, az azt jelenti, hogy az Ön befolyása és iránymutatása már természetessé vált számára.
- A reakciók sebessége: Figyelje meg, mennyire gyorsan tér vissza a partner a nyugalmi állapotba egy nézeteltérés után. A csökkenő reakcióidő azt mutatja, hogy az Ön „stabilitási horgonyai” hatékonyan működnek.
- A kezdeményezés mértéke: Ha a partnere egyre gyakrabban kér tanácsot vagy véleményt Öntől a saját ügyeiben, az azt jelzi, hogy Ön nemcsak társa, hanem mentora és iránymutatója is lett.
- A „szintlépés” láthatósága: Vegye észre, ha a partnere elkezd olyan dolgokat tenni, amiket korábban nem (pl. közös időt tervez, saját ötlettel áll elő a fejlődéshez). Ez az elköteleződés legmagasabb szintje.
Ha ezeket a jeleket látja, a stratégiai irányítása sikeres: a kapcsolat már nem csupán érzelmi alapokon nyugszik, hanem egy stabil, közösen menedzselt szövetséggé vált.
Amennyiben Ön szeretne részletesebben elmélyülni a kapcsolati mutatók elemzésében: